BH 2017.10.321

[1] A kerületi bíróság a 2015. november 30. napján megtartott tárgyaláson kihirdetett ítéletében a terheltet bűnösnek mondta ki sikkasztás bűntettében [2012. évi C. tv. - a továbbiakban: Btk. - 372. § (1) bek., (3) bek. a) pont], amiért őt 350 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. A pénzbüntetés egynapi tételének összegét 1000 forintban állapította meg. Az így kiszabott 350 000 forint pénzbüntetést meg nem fizetése esetén a napi tételek számának megfelelően rendelte 1-1 napi fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre átváltoztatni. A magánfelet polgári jogi igényével a törvény egyéb útjára utasította és a terheltet kötelezte bűnügyi költség megfizetésére.

[2] A kerületi bíróság ítélete ellen a terhelt és védője által bejelentett fellebbezések alapján másodfokon eljáró törvényszék a 2016. április 27. napján megtartott nyilvános ülésen meghozott ítéletével a kerületi bíróság ítéletét annyiban változtatta meg, hogy a terhelt terhén értékelt bűncselekményt folytatólagosan elkövetettnek minősítette, a polgári jogi igénnyel kapcsolatos rendelkezést mellőzte, egyebekben a támadott határozatot helybenhagyta.

[3] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt. Indítványában a terhelt amellett érvelt, hogy cselekménye a sikkasztás bűntettét nem valósítja meg, ekként az indítványa tartalmilag a felmentésére irányult.

[4] A Legfőbb Ügyészség átiratában a terhelt felülvizsgálati indítványát részben a törvényben kizártnak, részben alaptalannak jelölte meg és a támadott határozat hatályában fenntartására tett indítványt. Az átiratban kifejtettek szerint a felülvizsgálati indítvány azon részeiben a törvényben kizárt, amelyben hivatkozásai a jogerős határozat tényállásában foglaltakkal ellentétesek. Az irányadó tényállásban foglaltak alapján a terhelt bűnösségére vont következtetés viszont okszerű, a büntető anyagi jogi szabályokkal összhangban álló.

[5] A terhelt felülvizsgálati indítványa alapján eljárva a Kúria a Be. 420. § (1) bekezdése szerinti tanácsülésen, a Be. 423. § (4) és (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a terhelt által a felülvizsgálati indítványban megjelölt okokból, valamint a hivatalból vizsgálandó, a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában felsorolt feltétlen eljárási szabálysértések szempontjából bírálta felül a támadott határozatot.

[6] Felülbírálata során a Kúria az utóbb említett körbe eső eljárási szabálysértést nem észlelt, a terhelt felülvizsgálati indítványát pedig - teljes mértékben egyezően a Legfőbb Ügyészség átiratában kifejtettekkel - részben a törvényben kizártnak, részben pedig alaptalannak találta.

[7] A terhelt felülvizsgálati indítványában foglaltakra figyelemmel elöljáróban szükséges rögzíteni, hogy a büntetőeljárási törvényben a felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, mely - szemben pl. a fellebbezéssel, mely bármely okra alapítható - érdemben kizárólag a törvényben meghatározott okokból megengedett. A Kúriának ekként elsődlegesen abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy a felülvizsgálati indítványban foglaltak érdemben vizsgálhatók-e.

[8] A felülvizsgálat okai az eljárási törvényben tételesen megjelöltek, azokat a Be. 416. § (1) bekezdése sorolja fel. A felülvizsgálati okok itteni köre teljes, az egyéb okkal nem bővíthető.

[9] A Be. 423. § (1) bekezdésében írtak értelmében a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, a felülvizsgálati indítványban a jogerős határozatban megállapított tényállás nem támadható.

[10] A Be. 419. § (1) bekezdése értelmében irányadó Be. 388. § (2) bekezdése a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítás lehetőségét kizárja.

[11] E szabályokból következően a felülvizsgálati eljárásban csakis jogkérdések vizsgálhatók, melyek tényalapját kizárólag a jogerős határozat tényállásában megállapítottak képezhetik. Az ítéletben rögzített tényállás, az annak megállapításához vezető út, a bizonyítás teljessége, a bizonyítékok mikénti értékelése és elfogadása e jogorvoslati eljárásban vitássá nem tehető.

[12] Az ismertetett törvényi rendelkezésekből következően a Kúria nem vizsgálhatta érdemben a terheltnek azokat az állításait, amelyek a neki felrótt bűncselekménnyel kapcsolatos történésekre vonatkoztak, így amelyek a közös képviselői tevékenységének időtartamával kapcsolatos megállapításokat vitatták, összegszerűségeket vont kétségbe, kiadásai bizonylatokkal alátámasztását állította.

[13] Mivel a felülvizsgálati eljárásban kizárólag jogkérdések vizsgálhatók és azok is kizárólag a jogerős határozat tényeinek alapulvétele mellett, a Kúria érdemben egyetlen kérdést bírálhatott felül: a jogerős ítéletben rögzített tényállás alapulvétele mellett a sikkasztás bűncselekményének terheltnek történt felrovása a büntető anyagi jog szabályaival összhangban álló-e.

[14] A Be. 416. § (1) bekezdés a) pontja értelmében ugyanis felülvizsgálati ok, ha a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével került sor.

[15] A Btk. 372. § (1) bekezdésében megfogalmazott sikkasztás bűncselekményét az követi el, aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja vagy azzal sajátjaként rendelkezik.

[16] Azt a tényt felülvizsgálati indítványában a terhelt sem vonta kétségbe, hogy a neki felrótt összegek közös képviselői tisztségével összefüggésben és a társasház érdekében kerültek hozzá, ekként azok a terheltre rábízottnak tekintendők. A vitatott mozzanat a pénzösszegek társasház bankszámlájáról közgyűlési határozat nélküli felvétele és a terhelt által vezetett kft. házi pénztárába helyezése, majd a későbbi elszámolás hiánya.

[17] A Kúria e körben maradéktalanul egyetértett a jogerős határozatot hozó bíróságok álláspontjával: a terhelt e cselekmények vonatkozásában a sajátjakénti rendelkezése egyértelműen megvalósult, az megállapítható. A terhelt ugyanis e körben fel nem jogosított tulajdonosi részjogosítványt gyakorolt, amely a társasház érdekében kifejtettnek semmiképp sem tekinthető, a pénz felvételével és a kft. házi pénztárába helyezéssel az a társasház érdekköréből kikerült, oda már csak a terhelt kifejezett rendelkezése alapján kerülhetett volna vissza. A sikkasztás bűncselekménye ekként már a pénz felvételével és házi pénztárba helyezésével befejeződött.

[18] A kifejtettekre figyelemmel a Kúria a terhelt felülvizsgálati indítványában foglaltaknak nem adott helyt és a támadott határozatot a Be. 426. §-a alapján hatályában fenntartotta.

(Kúria Bfv. II. 1.805/2016.)