BH 2018.11.300

[1] A járásbíróság a 2016. szeptember 13. napján tartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki lopás bűntettében [2012. évi C. tv. (Btk.) 370. § (1) bek., (2) bek. b) pont bb) alpont, (5) bek. b) pont].

[2] Ezért őt 1 év 6 hónap börtönfokozatú szabadságvesztésre ítélte, amelynek a végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. Rendelkezett a szabadságvesztés utólagos végrehajtása esetére a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról, a magánfél által érvényesített polgári jogi igényről, a le nem rótt eljárási illetékről, és a bűnügyi költségről.

[3] A terhelt és védője által felmentés végett bejelentett fellebbezés folytán eljáró törvényszék a 2017. június 8. napján megtartott nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta annyiban, hogy a terhelt cselekményét folytatólagosan elkövetett lopás bűntettének [Btk. 370. § (1) bek., (2) bek. b) pont bb) alpont, (4) bek. a) pont] minősítette. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

[4] Az elsőfokú bíróság által megállapított, és a másodfokú bíróság által pontosított tényállás lényege a következő.

[5] A terhelt 1998. május 25. napjától 2011. szeptember 8. napjáig T.-n a C. G. K. Zrt. sértett alkalmazásában állt mint anyagbeszerző, gépjárművezető. 2009. május 25. napjától 2011. szeptember 8. napjáig a munkája elvégzéséhez a sértett tulajdonát képező tehergépkocsit használta, amellyel árut szállított a zrt. üzleti kapcsolatban álló ügyfelei részére. A teherautó használatával összefüggésben a munkában töltött minden napon menetlevél került kiállításra, amely pontosan tartalmazta a gépjármű használatának megkezdésekor és a befejezésekor megállapított kilométeróra állásokat.

[6] Az áruszállítási feladatok ellátásához a sértett ehhez a tehergépkocsihoz az M. Nyrt. által kibocsátott üzemanyagkártyát biztosított, amelyet a tehergépjárművet használó személy kizárólag a tehergépjármű üzemanyagtartályába kerülő gázolaj és a tehergép­járműhöz szükséges autópálya-matrica vásárlásához használhatott.

[7] A terhelt 2009. szeptember 15. napja és 2011. szeptember 8. napja között a munkavégzése során B.-n az üzemanyagtöltő állomáson több alkalommal vásárolt a sértett által biztosított üzemanyagkártya felhasználásával gázolajat úgy, hogy azt az üzemanyagtartály térfogatára, a megelőző üzemanyag-vásárlásra és a tankolás előtt megtett kilométerre tekintettel nem tudta a tehergépjármű üzemanyagtartályába tölteni.

[8] A terhelt a 2009. szeptember 15. napja és a 2011. augusztus 31. napja között minden egyes alkalommal a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó értékben vásárolt gázolajat, amelyet a vásárlást követően ismeretlen módszerrel eltulajdonította.

[9] A terhelt a vásárlások során a sértettől összesen 6 890 677 forint értékben tulajdonított el gázolajat, amely összegre a sértett képviselője polgári jogi igényt jelentett be.

[10] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt és meghatalmazott védője nyújtottak be felülvizsgálati indítványt a Be. 416. § (1) bekezdés a), b), c) pontja alapján.

[11] A felülvizsgálati indítványban a védő sérelmezte, hogy a terhelt bűnösségének megállapítására, és vele szemben büntetés kiszabására a büntető anyagi jogszabályok sérelmével került sor. Kifejtette, hogy az ügyben eljárt bíróságok az indokolási kötelezettségüknek nem tettek eleget, mert nem indokolták meg, hogy a védő bizonyítási indítványait miért utasították el.

[12] Sérelmezte azt is, hogy az ügyben eljárt első- és másodfokú bíróság becsléssel állapította meg a terhelt által eltulajdonított gázolaj mennyiségét annak ellenére, hogy a rendelkezésre álló szállítólevelek alapján pontosan meg lehetett volna határozni, van-e tényleges üzemanyaghiány, illetve normahiány vagy nincs.

[13] A védő ezért elsődlegesen a terhelt felmentését, másodlagosan jogerős marasztaló döntés hatályon kívül helyezését, és az ügyben eljárt bíróságok új eljárásra utasítását indítványozta.

[14] A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt részben a törvényben kizártnak, részben alaptalannak találta.

[15] Utalt arra, hogy a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, ezért a felülvizsgálati indítvány a tényállás megalapozottságát vitató részében a törvényben kizárt.

[16] Az indítvány csupán megjelölte felülvizsgálati okként a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontját, azonban arra vonatkozó okfejtést nem tartalmazott, hogy miben áll az a törvénysértő minősítés vagy más büntető anyagi jogi jogszabálysértés, amely törvénysértő büntetés vagy intézkedés kiszabását eredményezte. Márpedig önmagában a felülvizsgálat törvényi okára való hivatkozás - az azt alátámasztó adatok, tények hiányában felülvizsgálatot nem tesz lehetővé (EBH 2007.1596, Bfv.I.207/2012/5.), így a felülvizsgálati indítvány e részében szintén a törvényben kizárt.

[17] A Legfőbb Ügyészség szerint nem állapítható meg az indokolási kötelezettség megszegése sem, mivel a felülvizsgálati indítványban foglaltakkal szemben mind az első-, mind a másodfokú bíróság megindokolta, hogy miért utasította el a szállítólevelek beszerzésére irányuló védői bizonyítási indítványt. A felülvizsgálati eljárásban az indokolási kötelezettség megszegésének vizsgálata során az indokolás helyessége pedig már kívül esik a feltétlenül hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértések körén (BH 2017.48.).

[18] Miután a Legfőbb Ügyészség egyéb ún. abszolút eljárási szabálysértést sem észlelt, ezért a megtámadott határozatok hatályban fenntartását indítványozta.

[19] A terhelt a Legfőbb Ügyészség átiratára nem tett észrevételt.

[20] A védő a Legfőbb Ügyészség átiratára tett észrevételében részben megismételte a felülvizsgálati indítványában már felhozott indokokat. Előadta továbbá, hogy a szakértői vélemény adását megelőző bizonyítási kísérleten a terhelt, illetve a védő nem vehetett részt, illetve szerinte ellentétes az in dubio pro reo elvvel az, hogy a szakértő találomra, feltételezésekre alapozva adott szakvéleményt, amely a terheltre terhes megállapításokat alkalmaz.

[21] A Kúria azt állapította meg, hogy a terhelt és a védő felülvizsgálati indítványa részben a törvényben kizárt, részben alaptalan.

[22] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely kizárólag a Be. 416. § (1) bekezdés a)-g) pontjaiban tételesen felsorolt esetekben vehető igénybe, és e felülvizsgálati okok köre tovább nem bővíthető.

[23] A felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó. A felülvizsgálati indítványban a jogerős határozat által megállapított tényállás nem támadható [Be. 423. § (1) bek.]. A felülvizsgálati eljárásban nincs helye bizonyításnak [Be. 419. § (1) bek., 388. § (2) bek.].

[24] A felülvizsgálati eljárásban nemcsak maga a tényállás, hanem mindaz, ami a tényállás megállapításához vezetett, támadhatatlan. Így a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonylatában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, és ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a - minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogi szabály sérelme nélkül - kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására.

[25] A védő a felülvizsgálati indítványában és a Legfőbb Ügyészség átiratára tett észrevételében a bíróság által a jogerős ítéletben megállapított tényállást, illetve a bizonyítékok mérlegelésének a helyességét támadta, a bizonyítékok mikénti értékelését vitatta, azok átértékelését célozta, és mindezeken keresztül kifogásolta a bűnösség megállapítását, ami a törvényben kizárt.

[26] Erre figyelemmel a terhelt és a védő indítványa abban a részében, amelyben a terhelt által eltulajdonított gázolaj mennyiségének a becsléssel történt megállapítását sérelmezte, e körben az in dubio pro reo elv sérelmét állította és a szállítólevelek beszerzését hiányolta, a törvényben kizárt felülvizsgálati indítvány.

[27] A Be. 416. § (1) bekezdés a) pontjának II. fordulata, illetve b) pontjának I. fordulata alapján a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye, ha a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak a megsértése miatt került sor; továbbá ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályainak megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki. Felülvizsgálati indítványában azonban a védő csupán a felülvizsgálat törvényi okát képező törvényhelyekre hivatkozott, anélkül azonban, hogy ahhoz bárminemű indokolást is kapcsolt volna, amely alapján megállapítható lenne, hogy a jogerős ítélet vonatkozásában e két jogszabályhely megsértését mire alapozta.

[28] Az ítélkezési gyakorlat töretlen abban, hogy önmagában - az azt alátámasztó adatok, tények, indokok hiányában - a felülvizsgálat törvényi okára való hivatkozás esetén is kizárt a felülvizsgálat (EBH 2007.1596., Bfv.I.207/2012/5.).

[29] A Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja szerint akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a bíróság határozatának meghozatalára a Be. 373. § (1) bekezdés I/b) vagy I/c) pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott ún. feltétlen (más megjelöléssel: ún. abszolút) eljárási szabálysértéssel került sor. A Be. 373. § (1) bekezdés III/a) pontja alapján ilyen abszolút eljárási szabálysértésnek kell tekinteni, ha a bűnösség megállapítása, a cselekmény minősítése vagy a büntetés kiszabása tekintetében a bíróság indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tett eleget, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan.

[30] Felülvizsgálati indítványában a védő arra hivatkozott, hogy az ügyben eljárt bíróságok az indokolási kötelezettségüket is megszegték.

[31] Az indokolási kötelezettség megsértése csak akkor értékelhető - feltétlenül hatályon kívül helyezést eredményező - eljárási szabálysértésként, ha a megtámadott határozat indokolása olyan mértékben hiányos, hogy nem állapítható meg belőle, mire alapította a bíróság a döntését, ezáltal ugyanis az érdemi felülbírálat lehetősége hiúsul meg. Az indokolási kötelezettség megsértése nem az indokolás bármely elemének hiányát, hibáját jelenti, hanem annál szűkebb terjedelmű. A törvény ugyanis csak a bűnösség megállapítása, a felmentés, az eljárás megszüntetése, a cselekmény jogi minősítése vagy büntetés kiszabása tekintetében elmulasztott bírói indokoláshoz fűzi a hatályon kívül helyezés következményét (BH 2012.32.).

[32] A felülvizsgálati indítvány e körben kizárólag azt sérelmezi, hogy a bíróságok ítéleteikben (csupán) azt nem indokolták meg, hogy miért nem találták szükségesnek a szállítólevelek beszerzését. Ezzel szemben megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság az ítéletében indokát adta annak, miért utasította el a védelemnek az erre irányuló bizonyítási indítványát. Ezt az indokolást a másodfokú bíróság megvizsgálta és azzal maga is egyetértett.

[33] Az eljárt bíróságok ítéleteiből megállapítható volt, hogy a tényállást milyen bizonyítékokra alapozva állapították meg, és a mérlegelő tevékenységük is ellenőrizhető volt. A felülvizsgálati eljárásban az indokolási kötelezettség megszegésének vizsgálata során az indokolás helyessége viszont már kívül esik a feltétlenül hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértések körén (BH 2017.48.).

[34] Az irányadó tényállás alapján a terhelt több éven keresztül naponta ismétlődő rendszerességgel a munkáltatója - a sértett - tulajdonát képező gépjárműbe tankolt üzemanyagot jogtalanul eltulajdonította. A terhelt által egy-egy alkalommal eltulajdonított gázolaj értéke - a gépjármű üzemanyagtartályának űrméretére figyelemmel - a szabálysértési értékhatárt, azaz az 50 000 forintot [2012. évi II. tv. 177. § (1) bek. a) pont 1. ford.] biztosan nem haladta meg. A hosszú időn át (2009. szeptember 15-től 2011. augusztus 31-ig) nagy számban végrehajtott önálló bűncselekménynek is minősülő elkövetési magatartásokra figyelemmel a Btk. 459. § (1) bekezdés 28. pontja szerinti üzletszerű elkövetést helyesen állapították meg a bíróságok. A lényegében folyamatos jellegű elkövetés folytán a Btk. 6. § (2) bekezdésében meghatározott folytatólagosság feltételei is fennálltak. A folytatólagosság egységébe azonban csak önmagukban is bűncselekményt megvalósító magatartások foglalhatók.

[35] Az eljárt bíróságok szerint a terhelt a bűncselekményt minden esetben ötvenezer forintot meg nem haladó - azaz szabálysértési - értékre [Btk. 462. § (2) bek. a) pont 1. ford.] követte el. Magatartása valamennyi elvétel kapcsán az üzletszerű elkövetés folytán bűncselekménynek minősül. A kialakult ítélkezési gyakorlat szerint azonban, amennyiben az üzletszerűség értékelése egyszer már megtörtént - miután az üzletszerűség megállapítása folytán minősültek a szabálysértési értékre elkövetett egyes terhelti részcselekmények bűncselekménnyé -, akkor az már a kétszeres értékelés tilalmába ütközik, ha a folytatólagosság egységébe vont ilyen bűncselekményt az üzletszerűség még egyszer súlyosabban minősítené (EBH 2013.B.18. indokolás).

[36] Az a jelen ügyben kétségtelenül megállapítható, hogy a terhelt ugyanolyan bűncselekményeket egységes akaratelhatározással azonos sértett sérelmére, rövid időközönként, többször követett el. Az üzletszerűség értékelésére a bűncselekménnyé minősülés körében már sor került, ezért nem lehet ugyanezt az üzletszerűséget ismét, a folytatólagosság keretében egységesen értékelt egy rendbeli bűncselekményt felminősítő körülményként értékelni. Ez a kétszeres értékelés tilalmába ütközik. Erre tekintettel volt helytálló a terhelt cselekményének minősítése körében a másodfokú bíróság által elfoglalt jogi álláspont.

[37] Megjegyzi ugyanakkor a Kúria, hogy a jogerős ítéletben megállapított tényállás szerint a terhelt a bűncselekmény elkövetésének a kezdetétől a heti pihenőnapok (szombat és vasárnap) valamint a munkaszüneti napok kivételével lényegében minden munkanapon tulajdonított el üzemanyagot. Gyakorlatilag mindennapi tankolásához kapcsolódott az eltulajdonítás. Ez technikailag azt jelenti, hogy ennél gyakrabban - értsd rövidebb időközökben - nem is tudta volna elkövetni a bűncselekményt. Különösen szembetűnő ez azokban az esetekben, amikor a munkanap végén, majd másnap reggel, a munka kezdetén is tankolt.

[38] Az ilyen folyamatos elkövetés az ún. természetes bűncselekmény-egység egyik tipikus esete. A terhelt egységes magatartása ebben az esetben a folyamatos elkövetés folytán képez bűncselekményegységet és nem a folytatólagosság törvényi egysége folytán. Az összesen 6 890 677 forint (azaz jelentős) értékű üzemanyag eltulajdonítására nem kétségesen üzletszerűen került sor. A jelentős értékre üzletszerűen elkövetett lopás bűntette pedig a Btk. 370. § (5) bekezdés b) pontja szerint minősülő és büntetendő - két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett - bűncselekmény megállapítására alkalmas, amint azt az elsőfokú bíróság minősítette, bár - a kifejtettek szerint - ettől eltérő jogi indokok alapján.

[39] A Kúria észlelte továbbá, hogy a bíróságok tévesen minősítették a terhelt cselekményét a Btk. 370. § (1) bekezdésében meghatározott lopás bűncselekményének.

[40] A jogerős ítéletben megállapított tényállás szerint a megvásárolt gázolajat a vásárlást követően ismeretlen módszerrel eltulajdonította. A rábízott üzemanyagkártyával történt tankolás eredményeként az üzemanyag jogszerűen a birtokába került és utóbb az így rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonította.

[41] A Btk. 372. § (1) bekezdésében írt sikkasztás bűncselekményét követi el, aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja (vagy azzal sajátjaként rendelkezik).

[42] A lopás és a sikkasztás elkövetési tárgya egyaránt az elkövető számára idegen dolog. A két bűncselekmény megkülönböztető sajátossága azonban, hogy sikkasztás esetében az idegen dolgot az elkövetőre bízták, aki azt így jogszerűen tartja a birtokában. A lopás bűncselekményének megállapítására ezzel szemben jogszerűen akkor kerülhetett volna sor, ha a terhelt által megvalósított cselekménysorban nincs olyan időpillanat, amikor jogszerűen van a terhelt birtokában a sértett tulajdonát képező, de a terhelt által használt gépkocsiban lévő üzemanyag.

[43] A rábízás a jelen ügyben munkajogi jogviszonyon alapult. A terhelt a sértett cég munkavállalójaként, munkaviszony keretében, a munkaeszközeként tartotta a birtokában a gépjárművet, azzal közlekedve, különböző árukat szállítva végezte a munkáját. A sértett által történt rábízás tartós jellegű volt. Kiterjedt a gépjármű tartozékaira, alkatrészeire, s így a gépjármű üzemanyagtartályában lévő üzemanyagra is. A gépjárműbe tankolt üzemanyag ugyancsak a sértett tulajdonát képezte. A sértett nevére kiállított üzemanyagkártyával került megvásárlásra, és a vásárlás összegét az M. Nyrt.-vel történő elszámolás keretében a sértett fizette.

[44] A terheltnek a gépjárműbe tankolt gázolajat a munkavégzése során, a fuvarozási tevékenysége kapcsán kellett (volna) elhasználnia. Ő azonban a jogszerű vásárlást követően - ismeretlen módszerrel - eltulajdonította az akkor már a birtokában lévő gázolajat. Erre tekintettel cselekménye helyesen a Btk. 372. § (1) bekezdésében meghatározott, a (2) bekezdés b) pont bc) alpontjára figyelemel az (5) bekezdés b) pontja szerint minősülő és büntetendő sikkasztás bűntettének a megállapítására alkalmas. Mindezekkel a kigészítésekkel a terhelt bűnösségének a kimondására - bár téves minősítés alapján - a bíróságok részéről törvénysértés nélkül került sor.

[45] A lopás és a sikkasztás büntetési tételei azonosak. A terhelt büntetésének mértéke a súlyosabb büntetési tétel keretei között sem (abszolút) törvénysértő [Be. 416. § (1) bek. b) pont 1. ford.]. Kellő időben előterjesztett ügyészi indítvány hiányában egyébként is súlyosítási tilalom áll fenn a felülvizsgálati eljárásban.

[46] A büntetés önmagában csak akkor eshetne felülvizsgálat alá, ha a minősítésen túl a büntetőtörvény valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközve volna a nemében vagy mértékben törvénysértő (BH 2012.239.) A terhelttel szemben kiszabott 1 év 6 hónap szabadságvesztés ilyennek nem minősül, így a büntetés tartamát a Kúria a felülvizsgálat során nem érintette.

[47] A kifejtettek értelmében a Kúria - a Be. 424. § (1) bekezdés 1. fordulata alapján tanácsülésen, a Be. 420. § (1) bekezdés 1. mondat 1. fordulata szerinti összetételben eljárva, s miután hivatalból vizsgált feltétlen eljárási jogszabálysértést [Be. 423. § (5) bek.] nem észlelt - a terhelt és a védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot a Be. 426. §-a alapján hatályában fenntartotta.

(Kúria Bfv. II. 1.466/2017.)