BH 2020.4.94

II. Nem érinti az elbírált cselekmény minősítésére vonatkozó értékelés perrendszerűségét és nem fosztja meg a bíróságot a döntéshozatal szabadságától, ha közzétett eseti döntésekre (BH) hivatkozik ítéletében. Ezek ugyanis az egységes bírói gyakorlat kialakítását, a vitás jogkérdésekben való eligazodást, és ebből következően a jogbiztonságot szolgálják. A Kúriai Határozatokban közzétett eseti döntések ismerete a jogalkalmazást segíti elő és a jogi érvelés egyik eszköze [Be. 451. § (5) bek., 561. § (3) bek. d)-e) pont].

[1] A törvényszék a 2017. május 11. napján kihirdetett ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki emberölés bűntettében [Btk. 160. § (1) bek., (2) bek. k) pont]. Ezért őt tizenkét év - fegyházban végrehajtandó - szabadságvesztésre és tíz év közügyektől eltiltásra ítélte. Az általa előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztés végrehajtásába beszámította. Megállapította, hogy a terhelt legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett a bűnjelekről, valamint a felmerült bűnügyi költség viseléséről.

[2] Az elsőfokú ítélet ellen bejelentett ellentétes irányú fellebbezések alapján másodfokon eljárt ítélőtábla a 2018. november 21. napján meghozott és kihirdetett ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a bűnjelekre és a bűnügyi költség viselésére vonatkozó rendelkezéseket pontosította. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

[3] A jogerős ítélet ellen a terhelt meghatalmazott védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt - tartalma szerint - elsődlegesen a Be. 649. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján a terhelt felmentése érdekében, másodlagosan a Be. 649. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában írt okból a bűncselekmény törvénysértő minősítése és a kiszabott törvénysértő büntetés miatt.

[4] Felülvizsgálati indítványában sérelmezte, hogy a nyomozó hatóság a terhelt vallomását eljárási jogainak lényeges korlátozásával szerezte be. Érvelése szerint a nyomozó hatóság által is ismert tény volt, hogy a terhelt alkoholista és "ezt kihasználva folyamatos pszichikai nyomás alatt tartották, megfosztották a szabad védőválasztás jogától". Kifogásolta továbbá, hogy - az eljárási cselekmény idején hatályos - a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 180. § (1) bekezdését megsértve a nyomozó hatóság olyan kérdéseket tett fel a terheltnek, amely a választ is magában foglalta.

[5] Kifejtette továbbá, hogy a bizonyítékként megjelölt terhelti vallomásról készült jegyzőkönyv sérti a 23/2003. (VI. 24.) BM-IM együttes rendelet 94. § (1) bekezdésében írtakat is, és a "le nem írtak" célja az ellenőrizhetetlenség biztosítása volt. E körben indítványozta, hogy a Kúria a II. és III. számú fellebbezés kiegészítését és a videófelvételről készült leiratot is vegye figyelembe.

[6] A fentiek alapján elsődlegesen a terhelt beismerő vallomásának bizonyítékok köréből való kizárását és erre alapítva a terhelt felmentését indítványozta.

[7] Másodlagosan a bűncselekmény törvénysértő minősítésének megváltoztatását és a büntetés enyhítését tartotta indokoltnak. Álláspontja szerint "ha a terhelt lenne az elkövető, ez esetben is csak halált okozó testi sértés vonatkozásában lehetne bűnösnek kimondani".

[8] Okfejtése szerint a terhelt szándéka nem ölésre, hanem a védekezés, ellenállás lebírására irányult. Ugyanakkor utalt arra is, hogy a terhelt elkövetéskori tudattartalmának vizsgálatára nem lehet kihatással a tényállás felderítetlensége.

[9] Az elkövetési eszköz tekintetében előadta, hogy azt a bűncselekmény helyszínén találta a terhelt, így "nem élet kioltására készült". Érvelése szerint kizárólag az elkövetési eszközből nem lehet a terhelti szándékra következtetést levonni.

[10] Az elkövetési eszköz tükrében "elgondolkodtató"-nak tartotta a sérülések helyét és számát, mert érvelése szerint "egy erős ütés és halott a sértett".

[11] Valószínűsítette, hogy a cselekmény "inkább indulati" jellegű lehetett, azonban - álláspontja szerint - azt a nyomozó hatóság nem derítette fel.

[12] Kiemelte, hogy dr. F. I. igazságügyi orvos szakértő megállapította: a sértett életét a szakszerű orvosi beavatkozás megmenthette volna, ami azt igazolja, hogy a terhelt szándéka nem ölésre irányult. Továbbá az igazságügyi orvos szakértői vélemények rögzítették, hogy a sértett halálát traumás sokk okozta, azonban a terhelt nem tudhatta, hogy a sértett milyen megbetegedésekben szenved, így azt sem, hogy a testi sértés bekövetkezése ilyen eredményhez vezet. Ez utóbbi büntethetőséget kizáró okot alapoz meg.

[13] Mindezek alapján a Kúria 3/2013. BJE határozatára is figyelemmel a terhelt cselekményének minősítése helyesen nem emberölés bűntette, hanem halált okozó testi sértés bűntette.

[14] A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, érdemében alaptalannak találta.

[15] Kifejtette, hogy az indítvány a bizonyítékok értékelését és ez alapján a tényállást támadó részében a törvényben kizárt. Így nem vizsgálható, hogy a bíróság a tényállás alapjául miért fogadta el a terhelt utóbb visszavonni szándékozott beismerő vallomását.

[16] Az eljárásjogi szabálysértés tekintetében arra hivatkozott, hogy a nyomozás során felmerült esetleges eljárási szabálysértés felülvizsgálat alapját nem képezheti. Ugyanakkor utalt arra is, hogy ez a kifogás nélkülözi a ténybeli alapot, mert a terhelt maga kérte a kihallgatását és elfogadta a kirendelt védő jelenlétét.

[17] Az anyagi jogszabálysértéssel kapcsolatos érvelést a Legfőbb Ügyészség alaptalannak tartotta. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság törvényesen minősítette a terhelt cselekményét emberölés bűntettének, és e minősítés indokait helytállóan részletezte. Mindezek alapján azt indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítványnak ne adjon helyt, és a megtámadott határozatokat hatályában tartsa fenn.

[18] A terhelt meghatalmazott védője a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatára észrevételt tett, melyben a felülvizsgálati indítványát fenntartotta.

[19] Előadta, hogy felülvizsgálati indítványában nem vitatta a bíróság bizonyítékértékelő tevékenységét és nem támadta a jogerős ítéletben megállapított tényállást.

[20] Hivatkozott arra, hogy "nem a nyomozó hatóság szabálysértését" kérte számon, "hanem azt, hogy az eljáró bíróság felhívás ellenére miért nem akarta észrevenni, ez pedig már a BÍRÓSÁG" szabályszegése.

[21] Kifejtette, hogy a BH-ra hivatkozás két problémát hordoz magában, egyrészt "nincs két büntetőügy, eset, ami ugyanaz lenne; másrészt […] az önálló gondolkodás és véleményalkotás lehetőségétől" foszt meg.

[22] A Kúria a meghatalmazott védő felülvizsgálati indítványát részben törvényben kizártnak, érdemében alaptalannak találta.

[23] A felülvizsgálat a Be. 648. § a), b) és c) pontjában meghatározott felülvizsgálati okokból, és kizárólag a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás alapulvételével vehető igénybe.

[24] A büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő a Be. 649. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerint, ha az alapügyben eljárt bíróságok büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapították meg a terhelt bűnösségét, a Be. 649. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja értelmében ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályainak megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést.

[25] Be. 649. § (2) bekezdés d) pontja szerint eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát a Be. 608. § (1) bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. A Be. 608. § (1) bekezdése feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértések kimerítő felsorolását adja.

[26] A Be. 608. § (1) bekezdésében meghatározott abszolút eljárási szabálysértések a következők:

"a) a bíróság nem volt törvényesen megalakítva, vagy a tárgyaláson a tanács tagjai nem voltak mindvégig jelen,

b) az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt,

c) a bíróság a hatáskörét túllépte, katonai büntetőeljárásra vagy más bíróság kizárólagos illetékességébe tartozó ügyet bírált el,

d) a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező,

e) a bíróság az 567. § (1) bekezdés a)-b) és d)-e) pontjában, valamint (2) bekezdésében meghatározott valamely ok törvénysértő megállapítása miatt az eljárást megszüntette,

f) az elsőfokú ítélet indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes."

[27] A meghatalmazott védő felülvizsgálati indítványában a nyomozás során megvalósított eljárási szabálysértést sérelmezett, ami nem minősül feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértésnek, így - mint arra a Legfőbb Ügyészség átiratában helyesen hivatkozott - felülvizsgálat alapját nem képezheti.

[28] A nyomozás során esetlegesen elkövetett eljárási szabálysértés relatív - feltétlen hatályon kívül helyezést nem eredményező, a Be. 609. §-ban meghatározott - eljárási szabálysértésnek minősülhet, ami felülvizsgálati eljárásban nem sérelmezhető (BH 2015.154.).

[29] A Kúria itt kíván utalni arra, hogy a közzétett eseti döntések az egységes bírói gyakorlat kialakítását, a vitás jogkérdésekben való eligazodást és ebből következően a jogbiztonságot szolgálják. Így a Kúriai Határozatokban közzétett eseti döntések ismerete a jogalkalmazást segíti elő és a jogi érvelés egyik eszköze.

[30] A felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó [Be. 659. § (1) bek.]. A felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható [Be. 650. § (2) bek.]. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye.

[31] Mindez azt jelenti, hogy a felülvizsgálat során nemcsak maga a tényállás, hanem mindaz, ami a tényállás megállapításához vezetett, támadhatatlan. Ennek megfelelően a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a - minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogi szabály sérelme nélkül - kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására. Minderre tekintettel azt, hogy történt-e az ügyben büntető anyagi jogsértés, a Kúria kizárólag az ítéletben rögzített tények alapulvételével vizsgálhatja.

[32] A Kúria az irányadó tényállás általános meghatározása körében kihangsúlyozza, hogy a tényállás a másodfokú bíróság által tett kiegészítésekkel, helyesbítésekkel irányadó a felülvizsgálati eljárásban (EBH 2011.2385). Mindezekre tekintettel a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot az abban rögzített tényállás alapulvétele mellett a felülvizsgálati indítvány tartalma szerint hivatkozott Be. 649. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában és a b) pont ba) alpontjában meghatározott okból bírálta felül.

[33] A meghatalmazott védő azon indítványa, hogy a Kúria a terhelt nyomozás során tett beismerő vallomását zárja ki a bizonyítékok köréből - feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés hiányában -, a bizonyítékok értékelése körébe tartozik. A Kúria - a törvény kizáró rendelkezése alapján - nem foglalhat állást abban a kérdésben, hogy az alapügyben eljárt bíróságok a terhelt nyomozás során tett beismerő vallomását helyesen fogadták-e el a tényállás alapjául, vagy azt - a védő által hivatkozott relatív eljárási szabálysértés okából - ki kellett volna zárniuk a bizonyítékok köréből.

[34] A teljesség érdekében a Kúria utal arra, hogy a terhelt nyomozás során tett beismerő vallomásának kizárására vonatkozó indítvány egyben a jogerős ítéletben megállapított és így a felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállást is támadta, mert e vallomás kizárásával más tényállás megállapítására kívánta alapítani a terhelt felmentését.

[35] Mindezek alapján a terhelt felmentésére irányuló indítvány törvényben kizárt, mert a bizonyítékok értékelésének vitatásán és a jogerős ítéletben megállapított tényállás támadásán alapul.

[36] A jogerős ítéletben megállapított és így a felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a terhelt gyermekkorától kezdve ismerte a szomszédságában lakó sértettet. A sértett az utóbbi években megromlott egészségi állapota miatt már a házát nem tudta elhagyni. A sértett súlyos általános érelmeszesedésben, koszorúér-elmeszesedésben, inzulinnal kezelt cukorbetegségben, szívizomtúltengésben és csípő- és térdízületi elfajulásban szenvedett, valamint koszorúerek éráthidalás utáni, szívinfarktus és hasi ütőéren végrehajtott műérbeültetés utáni állapotban szenvedett. A sértett mozgásában korlátozott volt.

[37] A terhelt rendszeresen fogyasztott szeszes italt, alkoholfüggő.

[38] 2014. december 16-án napközben 1 liter bort és 0,5 dl pálinkát fogyasztott, majd az este 18 óra és 21 óra közötti időben további 2-3 üveg sört ivott meg. A sértett a délutáni órákban kisebb mennyiségű szeszes italt fogyasztott.

[39] A terhelt az italboltból 21 óra körüli időben indult haza gyalogosan. 21 óra 10-15 perc körüli időben a sértett háza előtt elhaladva észlelte, hogy a sértett házában a verandaajtó résnyire nyitva van. Ezt észlelve átmászott a kerítésen és bement a sértett házába.

[40] A sértett a kései órákban már nem várt látogatót, így meglepődött és megijedt a terhelttől, akivel kiabálni kezdett, majd támadólag megindult felé. A terhelt a sértett reakciójától ugyancsak megijedt és ezért amikor a sértett odaért hozzá, őt két kézzel mellkastájékon ellökte magától, amitől a sértett az ágya és a mellette lévő asztal közé, részben az ágyra a bal oldalára zuhant. A sértett ekkor nem kiabált, nem szólt, de próbált felkelni. A terhelt ekkor magához vett egy - a büntetőeljárás során fel nem lelt - kb. 7-8 centiméteres tompa élű baltát és azzal elkezdte ütlegelni a sértettet.

[41] A terhelt a sértett feje és válla irányába az eszközzel legalább kétszer nagy erejű, majd több közepes erejű ütést mért. A sértett a jobb karjával hadonászva megpróbálta a támadást elhárítani, míg a bal karját az arca és a homloka elé tartotta védekezésül. A terhelt a sértett bántalmazását addig folytatta, amíg ő a karjával védekezett, majd miután már nem mozdult a sértett, a terhelt felhagyott a bántalmazásával, mely kb. 2-3 percig tartott.

[42] A terhelt a bántalmazás során az eszközzel legalább kétszer nagy erővel, legalább ötször közepes erővel találta el a sértett fejét, ezen túlmenően további két ütést mért a sértett feje irányába, de ezek az ütések a sértett védekezésül feltartott bal karját érték.

[43] A sértett a sérüléseket fekvő testhelyzetben szenvedte el.

[44] A sértett fejére mért ütések következtében a hajas fejbőr fejsisak állományában, a bal oldalon, a homlokcsont-halántékcsont és falcsont vetületében 16×14 centiméteres területben foltos, szederjes - bevérzést - és a hajas fejbőr folytonosságmegszakítódásait, a bal oldali halántéki izomzat tapadási vonalánál, illetve a halántéki izomzat állományában bevérzést, a koponyatető csontjain, a középvonal mellett 3 milliméterre kezdődő és a haránt irányába balra, a fülkagyló irányába terjedő zegzugos lefutású, 14 centiméter hosszúságú törésvonalat, a kemény burkon belül, jobb oldalon 2-2 milliméter vastagságú vérömleny kialakulását, a lágy agyhártyák alatti keskeny résben, a bal félteke homloklebenyének csúcsán, illetve a jobb félteke fali lebenyének területében kis kiterjedésű bevérzéseket, az agyalapi felszínén a lágy agyhártyák alatti keskeny résben filmszerű vérömleny kialakulását, mérsékelt fokú agyvizenyőt, az agyállomány diffúz sorvadását, az agykamrák mérsékelt, másodlagos jellegű tágulatát, és a törzsdúci magok és kéregállomány oxigénhiányos (hypoxiás) állapotát, a koponyaalap csontjait, a bal oldali középső koponyagödörben, a dobüreg felső falak mellett elhelyezkedésű törésvonalát, a dobüreg bevérzését, illetve mellkasfali zsírszövetben a mellkas felső izomzatában a bal vállízület környezetében foltos, szederjes-fekete bevérzést szenvedett el. A sértett a csontos vázban a koponyafedél csontjai a bal oldali középső koponyagödörben, a bal oldali csontos szemüreg alsó peremén, a bal felső állkapocscsonton, és járomcsonton szenvedett el töréseket.

[45] A sértett az ütések hatására a szoba padlóján elterült. Az ütlegeléstől magatehetetlenné vált és ezért segítséget nem tudott hívni annak ellenére, hogy halála a bántalmazást követően kb. 1-2 óra múlva következett be.

[46] A halálának közvetlen oka a bántalmazással közvetlen okozati összefüggésben álló traumás vérzéses sokk volt. Az elszenvedett bántalmazás következtében kialakult sérülések és a halál beállta között közvetlen okozati összefüggés állapítható meg.

[47] A halálának a bekövetkezésében közrehatottak a természetes okú megbetegedései, mivel a traumás vérzéses sokk gyors előrehaladását, visszafordíthatatlanná váló állapotát elősegítették.

[48] A bántalmazást követően a terhelt a sértett fürdőszobájában megmosta a kezét, majd a lakásból távozva, a kertek alatt haladva, 23 óra tájban ért haza. Otthon a kazánházban a terhelt levetkőzött és a ruházatát - a cipője kivételével - elégette.

[49] A Kúria a védő anyagi jogszabálysértésre hivatkozó indítványát nem találta alaposnak.

[50] A meghatalmazott védő helyesen hivatkozott arra, hogy az élet és testi épség védelméről szóló 3/2013. BJE határozat ad iránymutatást, fogalmaz meg alapvető szempontokat annak eldöntéséhez, hogy a terhelt cselekménye emberölés bűntettének [Btk. 160. § (1) bek., (2) bek. k) pont], avagy ölési szándék híján testi sértés bűntettének [Btk. 164. § (1) bek., (8) bek.] minősül. Az elhatárolás a tárgyi és alanyi tényezők körültekintő vizsgálatával végezhető el.

[51] A következetes ítélkezési gyakorlat szerint a két bűncselekmény elhatárolása az elkövetőnek a cselekmény véghezvitele időpontjában fennálló konkrét tudattartalma alapján történhet. Emberölés esetén az elkövető tudata átfogja a sértett halála bekövetkezésének lehetőségét, és ezt kívánja, vagy ebbe belenyugszik. Ezzel szemben a halált okozó testi sértés esetében az elkövető szándéka csupán testi sérülés előidézésére irányul és a halálos eredményre kizárólag a gondatlansága terjed ki.

[52] Az elkövetéskor fennálló tudattartalomra a külvilágban megnyilvánult és így megismerhető tárgyi és alanyi tényekből lehet és kell visszakövetkeztetni (3/2013. BJE határozat, BH 2010.289.).

[53] Az irányadó tényállás alapján tárgyi tényezőket vizsgálva megállapítható, hogy a terhelt az élet kioltására alkalmas eszközzel, baltával bántalmazta a sértettet, mellyel legalább kétszer nagy erővel, míg ötször közepes erővel a sértettet fejen ütötte. A sérüléseket a sértett a fején, mellkasán, valamint a kezén, könyökén és bal alkarján szenvedte el. Az utóbbi sérülések a sértett védekezését igazolták. Így a terhelt ütései életfontosságú testrészre irányultak. A terhelt a bántalmazást addig folytatta, amíg a sértett védekezett a támadással szemben. A bántalmazás 2-3 percen keresztül tartott, így intenzív jellegű volt.

[54] Az a tény, hogy a terhelt legalább hétszer, ebből 2 esetben nagy erővel ütötte meg a sértettet, s ezek életfontosságú szerveket tartalmazó testtájékot, az arckoponyát érték, az eshetőleges ölési, s nem a testi sértési szándékra enged következtetni (BH 2017.174., 2010.289.).

[55] A terhelt a bántalmazást követően a sértett fürdőszobájában megmosta a kezét, az elkövetési eszközt magával vitte, azaz a bizonyítékok megsemmisítése érdekében cselekedett.

[56] A terhelt a magatehetetlen sértettet a lakóházban magára hagyta.

[57] Ezekből a tényekből okszerűen vontak következtetést az alapügyben eljáró bíróságok arra, hogy a terhelt szándéka a sértett megölésére irányult és a lehetséges következmény iránt közömbös volt, abba belenyugodott. Az ölésre irányuló szándék megállapíthatóságát nem zárja ki az a tény, hogy az elkövetési eszközt a bűncselekmény helyszínén veszi magához a terhelt, az a rögtönös szándék kialakulására enged következtetni, ami az előre kiterveltség megállapíthatóságát zárja ki.

[58] A védő a felülvizsgálati indítványában arra hivatkozott, hogy a sértett megbetegedései és az elszenvedett sérülések együttes hatása vezetett a traumás sokk kialakulásához, amely a sértett halálát eredményezte. A meghatalmazott védő ezzel a jogerős ítéletben megállapított tényállást támadta, ami annak támadhatatlansága folytán nem foghatott helyt. Az alapügyben eljárt bíróságok az igazságügyi orvosszakértők véleményeit elfogadva azt állapították meg, hogy a sértett halálát az elszenvedett sérülésekkel közvetlen okozati összefüggésben álló traumás vérzéses sokk okozta, és a sértett megbetegedései kizárólag a sokk gyors előrehaladását eredményezték.

[59] Így a sértett bántalmazása indította el a halálhoz vezető okfolyamatot, a terhelti bántalmazás nélkül a sértett halála nem következett volna be, azaz ez volt az eredmény sine qua nonja.

[60] Az irányadó tényállás alapján a sértett megromlott egészségi állapota kizárólag közreható ok volt az eredmény bekövetkezésében, a sértett halála a megbetegedései hiányában is bekövetkezett volna a bántalmazás miatt kialakult traumás vérzéses sokk miatt. Így a sértett egészségi állapotának a cselekmény büntetőjogi megítélése szempontjából nincs jelentősége.

[61] A védő azon érvelése, hogy a sértett életét a szakszerű orvosi beavatkozás megmenthette volna, hipotetikus jellegű, mert a jogerős ítéletben megállapított tényállás szerint a terhelt a sértettet addig bántalmazta, amíg védekezett, majd ezt követően a lakóházban a magatehetetlen sértettet magára hagyta, így az orvosi beavatkozás lehetősége csak elméleti lehetőségként fogalmazódhat meg, amelynek megtörténte nem az ölési szándék megállapíthatóságára, hanem a bűncselekmény stádiumára lett volna kihatással (kísérlet vagy befejezett).

[62] A meghatalmazott védő okfejtése szerint a bűncselekmény indulati jellegű magatartás volt, azonban ennek megítélése tekintetében a tényállást felderítetlennek ítélte meg.

[63] A Kúria a védő által kifejtettekre tekintettel rámutat arra, hogy a felülvizsgálati eljárásban a büntető anyagi jog szabályainak a megsértése az alapeljárásban megállapított tényállás alapján bírálandó el abban az esetben is, ha a tényállás hiányos, nem kellően felderített vagy ellentétes az iratok tartalmával (BH 2004.102.), azaz a tényálláshoz kötöttségből eredően az irányadó tényállás megalapozottságát a Kúria nem vizsgálhatja (BH 2016.264., 2010.324.).

[64] A teljesség érdekében a Kúria utal arra, hogy az indulati tényező abban az esetben eredményezheti az emberölés privilegizált esetének, az erős felindulásban elkövetett emberölés bűntettének a megállapítását, ha a terhelt cselekvőségét méltányolható indok vezérelte, azonban erre vonatkozó megállapítást az irányadó tényállás nem tartalmaz (BH 2019.174.).

[65] A meghatalmazott védő hivatkozott arra is, hogy a terhelt cselekvőségének indoka "védekezés, az ellenállás lebírása" is lehetett.

[66] A Kúria megállapította, hogy a Btk. 22. § (1) bekezdésében meghatározott büntethetőséget kizáró ok, a jogos védelem megállapítása az irányadó tényállás alapján kizárt.

[67] Jogos védelem okából nem büntetendő az a cselekmény, amely a saját, illetve más vagy mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges.

[68] A jogerős ítéletben megállapított tényállás azt tartalmazza, hogy a terhelt 21 óra utáni időpontban, engedély nélkül ment be a sértett házába, akit, amikor észlelte, hogy a terhelt a házában van, megijedt és azért a 74 éves, mozgásában korlátozott sértett támadólag lépett fel a terhelttel szemben, aki őt a mellkasánál fogva ellökte, majd a földön fekvő - onnan felállni akaró - sértettet baltával a fején többször megütötte. Így a bántalmazás megkezdésekor a terhelt felé irányuló jogtalan támadás, vagy ezzel fenyegető helyzet nem állt fenn, ebből eredően a jogos védelem megállapítása kizárt.

[69] Az irányadó tényállás szerint a sértett egészségi állapotát a terhelt ismerte, a súlyos megbetegedéseiről, mozgáskorlátozottságáról tudott. Így a meghatalmazott védő tévesen hivatkozott arra, hogy a terhelt vonatkozásában a tévedés mint büntethetőséget kizáró ok megállapításának van helye. Ezt egyrészt kizárja az a tény, hogy a terhelt a sértett egészségi állapotával tisztában volt. Másrészt a halálos eredmény bekövetkezésében oksági szerepe nem a sértett megbetegedéseinek, hanem a baltával való bántalmazásnak volt, a sértett egészségi állapota kizárólag felgyorsította ezt az okfolyamatot. Jelentősége annak van, hogy az irányadó tényállásban foglaltak szerint a terhelt magatartása indította el a halálhoz vezető okfolyamatot.

[70] Töretlen a bírói gyakorlat annak megítélésében, hogy az ölési cselekmény és a bekövetkezett halálos eredmény közötti okozati összefüggés nem szakad meg, ha közreható oknak - jelen esetben a sértett betegségeinek - is szerepe volt a sértett halála bekövetkezésében (BH 2010.289.).

[71] A bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettének minősítése törvényes, e minősítés megváltoztatására nem kerülhetett sor.

[72] Felülvizsgálati eljárásban a büntetés revíziójára csak akkor van lehetőség, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt került sor törvénysértő büntetés kiszabására. A büntetéskiszabás önmagában a felülvizsgálat tárgyát nem képezheti (BH 2005.337.). A Be. 649. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja értelmében - a bűncselekmény törvénysértő minősítésén túlmenően - a büntetés kizárólag a büntetőtörvény valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésének megsértése alapján támadható, amennyiben a nemében és/vagy mértékében törvénysértő (EBH 2011.2387., BH 2012.239., 2005.337., 2016.264.II.). Ilyen törvénysértésre a terhelt meghatalmazott védője nem hivatkozott, és azt a Kúria sem észlelt.

[73] Miután a felülvizsgálati indítvánnyal támadott minősítés törvényes, és más anyagi jogszabálysértés sem történt, a kiszabott büntetés megváltoztatására nem kerülhetett sor.

[74] A Kúria a Be. 659. § (5) bekezdése alapján hivatalból lefolytatott vizsgálata alapján megállapította, hogy az alapügyben eljárt bíróságok a Be. 649. § (2) bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértést nem vétettek.

[75] Mindezekre figyelemmel a Kúria a Be. 660. § (1) bekezdése értemében tanácsülésen eljárva a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatokat a Be. 662. § (1) bekezdés a) pontja alapján - hatályában fenntartotta.

(Kúria Bfv. I. 486/2019.)