BH 2020.7.194

[1] A törvényszék a 2018. április 6. napján kihirdetett ítéletével a terheltet testi sértés bűntette [Btk. 164. § (1) bek., (3) bek., (8) bek. 1. ford.] miatt mint visszaesőt 3 év 6 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy legkorábban a szabadságvesztés háromnegyed részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.

[2] Az ítélőtábla mint másodfokú bíróság a 2019. január 29. napján meghozott ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és a városi bíróság végzésével kiszabott 5 hónap fogházbüntetéssel kapcsolatban engedélyezett feltételes szabadságot megszüntette. Rendelkezett a járulékos kérdésekről, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

[3] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt az első- és másodfokú ítélet hatályon kívül helyezése érdekében. Kifejtette, hogy a bíróság tévesen mondta ki bűnösnek szándékos bűncselekményben, valójában egy szerencsétlen baleset történt, amely miatt a sértett sem kérte a megbüntetését. Kifogásolta a bizonyítást, mivel nem vizsgálták a védekezésében előadottakat, mely szerint a sértett sérülését másként szerezte. Az igazságügyi orvos szakértő csak azt állapította meg, hogy a terhelt okozhatta a sérülést, azonban nem vizsgálta az általa előadott máskénti sérülés lehetőségeit. Kifogásolta továbbá a visszaesői minőségének megállapítását.

[4] A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta. Kifejtette, hogy a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, az orvos szakértői véleménynek a vitatása felülvizsgálati eljárásban törvényben kizárt. Emellett az irányadó tényállás alapján a bíróság törvényesen minősítette a terhelt cselekményét életveszélyt okozó testi sértés bűntettének, ebben a részében az indítvány nem alapos.

[5] Helytálló a terhelt visszaesői minőségének megállapítása is.

[6] Erre tekintettel indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítványnak ne adjon helyt, és a megtámadott határozatokat hatályában tartsa fenn.

[7] A Kúria a Be. 660. § (2) bekezdés b) pontja alapján nyilvános ülést tartott.

[8] A védő a terhelt felülvizsgálati indítványában foglaltakat fenntartotta azzal, hogy a cselekmény törvénysértő minősítése és ez alapján a törvénysértő büntetés kiszabása miatt van helye felülvizsgálatnak. Emellett a tényállásból nem állapítható meg egyértelműen, hogy testi sértés okozására irányult a terhelt szándéka, a sértett és a terhelt közötti erőviszonyokat nem vizsgálta a bíróság, megszokott volt közöttük a dulakodás, ezért nem kellett sérülés lehetőségével számolnia a terheltnek.

[9] Indítványozta, hogy a Kúria az ítéletet változtassa meg, és a terhelt bűnösségét a Btk. 164. § (9) bekezdés c) pontja szerinti, gondatlanságból elkövetett testi sértés vétségében állapítsa meg, és a kiszabott büntetést enyhítse. A Legfőbb Ügyészség képviselője az átiratában foglaltakat fenntartotta és indítványozta, hogy a Kúria az első- és másodfokú határozatot hatályában tartsa fenn.

[10] A terhelt utolsó szó jogán előadta, hogy a sértettel jó viszonyban van, soha nem akarta bántani, nem akart sérülést okozni neki, sajnálja, ami történt.

[11] A felülvizsgálati indítvány nem alapos.

[12] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős ítélettel szemben jogi - nem ténybeli - okból terjeszthető elő. A Be. 648. §-a szerinti felülvizsgálatnak csak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen van helye és kizárólag a Be. 648. § a)-c) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető.

[13] A felülvizsgálati indítványban a jogerős ítéletben megállapított tényállás nem támadható [Be. 650. § (2) bek.]. A Be. 659. § (1) bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt és eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó.

[14] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének - a minősítéssel kapcsolatos más büntető anyagi jogszabály sérelme nélkül - a kiszabott büntetésnek, illetve mértékének vitatására. A jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható.

[15] Ehhez képest a terhelt indítványában a jogerős tényállástól eltérve a védekezését ismételte meg, kifogásolva a bizonyítást, a bizonyítékok értékelését, elégtelennek tartva a szakértői bizonyítást, eltérő tényállás megállapítását célozva. Felülvizsgálatban ez kizárt. Ugyanez vonatkozik a védőnek a tényállás megalapozottságát vitató észrevételeire is.

[16] Ezen túlmenően a terhelt és a védő is kifogásolta a cselekmény minősítését és ezzel összefüggésben a büntetés kiszabását.

[17] A Be. 649. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt törvénysértő büntetést szabott ki.

[18] A felülvizsgálati indítvány szerint véletlen baleset történt a terhelt és a sértett közötti szokásos, játékos bokszolás közben, így a cselekmény helyes minősítése gondatlanságból elkövetett életveszélyt okozó testi sértés vétsége [Btk. 164. § (1) bek., (9) bek. c) pont].

[19] Az irányadó tényállás lényege a következő:

[20] "...a vádlott 2017. február 4. napját megelőző időszakban munkaviszonnyal nem rendelkezett, megélhetését az általa két gyermek után felvett gyermekgondozási segély biztosította. Unokatestvérénél, a sértettnél tartózkodott, mintegy két hét időtartamban. Ezen időszak alatt az unokatestvérek rendszeresen nagyobb mennyiségű szeszes italt fogyasztottak.

[21] 2017. február 3. napján a vádlott lakóhelyére távozott, majd napközben Sz.-en, ezt követően pedig ismét T.-n folytatta az italozást a sértett t.-i családi házas ingatlanában.

[22] A vádlott a sértett szobájában aludt 2017. február 4. napján, a reggeli órákban a vádlott és a sértett felébredtek. A vádlott és a sértett a reggeli órákban a boltban többek között alkohol tartalmú italokat is vásároltak, amelyeket részben elfogyasztottak és ezáltal ittas állapotba kerültek. A vádlott a sértett előtt nem ismert okból, indulatos állapotban volt már ekkor. Kettejük között szokás volt az, hogy játékosan ütögették egymást, így a vádlott álló testhelyzetből a közöttük szokásban volt ütögetést meghaladó erővel, egy alkalommal, jobb ököllel a vele szemben álló sértettet hastájékon, bal oldalán minimálisan közepes erővel megütötte. Ekkor a sértett erős fájdalmat érzett a hastájékon, amitől összeesett, ez a fájdalom kb. 2 percig tartott. Ezt követően a sértett a vádlottal együtt napközben újból szeszes italt fogyasztott. A sértett a délutáni órákban ismerőséhez, Zs. Á.-hoz ment, majd este 18 és 19 óra között rosszul lett, hozzá ismerősei orvost hívtak.

[23] A sértett a reggeli órákban a terhelt ökölütésétől ún. kétszakaszos léprepedést szenvedett el, amelynek során a traumás erőbehatásokra a léptok részlegesen átszakadt, majd a teljes szakadás csak órákkal később következett be, a léptok alatti vérzés miatt megnövekedett nyomás hatására, a trauma kapcsán meggyengült tokrészletnek megfelelően. A léprepedés következtében azt műtéti úton el kellett távolítani. A léprepedés sérülés 8 napon túl gyógyuló, tényleges gyógytartama 6-8 hétre tehető. Ez közvetlen életveszélyes állapottal járó sérülés, idejében történő szakszerű orvosi beavatkozás nélkül, a hasüregbe történő elvérzés, vérvesztéses sokk a sérült halálához vezetett volna. A lép eltávolítása maradandó fogyatékosságként értékelendő, a lépeltávolítással összefüggésben 5%-os egészségkárosodás alakult ki. Súlyos egészségromlás nem alakult ki."

[24] A felülvizsgálati indítványban célzottakkal szemben a jogerős tényállás szerint a cselekmény nem játékos bokszolás volt a terhelt és a sértett között, azzal együtt, hogy kettejük között valóban szokás volt egymás játékos ütögetése. Az irányadó tényállás azonban - ezen szokástól is - eltérő körülményeket tartalmaz, a terhelt meggondolatlan magatartása nem azonos a gondatlan elkövetéssel, a megbánása büntetéskiszabási tényező.

[25] A Btk. 7. §-a szerint szándékosan követi el a bűncselekményt, aki cselekményének következményeit kívánja vagy e következményekbe belenyugszik.

[26] Az ökölütés kétségtelen akaratlagos, szándékos magatartás, a kéz ökölbe szorítása eleve akaratlagos cselekvés, az ütés ereje, a támadott testtájék pedig kizárja a gondatlan testi sértés megállapítását.

[27] A másik fél megütése eleve előre láthatóan kockázatos magatartás, az erőt pedig uralni kell, amennyiben azt játéknak tekinti a terhelt, különben erőszak lesz belőle, ekként jogellenes magatartás. Jelen esetben azonban ez történt.

[28] A terhelt ütése nem volt véletlen, nem volt korlátozott, nem játék volt, így a testi sértésre mint alapcselekményre irányuló eshetőleges szándék megállapítása törvényes, a terhelt, ha a cselekményének ezen következményét nem is kívánta, de abba belenyugodott.

[29] Ezzel szemben az eredmény, az életveszély tekintetében hiányzott a terhelt részéről a rágondolás. Következésképpen emiatt hanyag gondatlanság terheli, mivel a cselekménye következményeit azért nem látta előre, mert a tőle elvárható figyelmet, körültekintést elmulasztotta.

[30] Ekként a terhelt által elkövetett cselekmény vegyes bűnösséggel megvalósított bűncselekmény. Az alapcselekmény tekintetében eshetőleges szándék, míg az eredmény vonatkozásában (életveszély) gondatlanság terheli a terheltet.

[31] A cselekmény minősítése törvényes, a helyes minősítéshez kapcsolódó törvényi keretek között kiszabott büntetés nem törvénysértő, az megfelel a büntető anyagi jogszabályoknak, ezért nincs lehetőség a jogerős határozat megváltoztatására.

[32] A visszaesői minőség megállapítása pedig nem törvénysértő, felülvizsgálati okot nem képez.

[33] Ekként a Kúria - miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 659. § (6) bekezdése alapján hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt és a megtámadott határozatokat a Be. 662. § (1) bekezdés a) pontja alapján hatályában fenntartotta.

(Kúria Bfv. III. 754/2019.)